A Duna jobb partját Érd és Mohács között, hol a folyó mentén, hol kilométerekkel beljebb 20-60 m magasságot is elérő magaspart kíséri, ahol a lejtős tömegmozgások a Cruden – Varnes féle csoportosításának majd mindegyike megtalálható. Két érdekes helyszínét fogjuk megnézni ennek a partfal vonulatnak.

Találkozó: Június 17. Dunaújváros 13.00 Kerpely Hotel, előadóterem

A dunaújvárosi löszpart története és a partvédelmi rendszer

Az eolikus lösz 30 százalékban fedi hazánk területét. Az egyik jellegzetes megjelenési hely a Duna menti partfalakon van. A Budapesttől délre eső szakaszon, a jobb parton, 40-50 méterrel magasodik a Duna szintje fölé a löszpart, a mezőföldi sík.

Ezen löszplatón került telepítésre Dunaújváros és a Dunai Vasmű az 1950-es évek elején. Ezután a korábbi jellegzetes löszparti hátrálás helyett nagyobb mozgások jelentkeztek, melyek fokozatosan növekedtek 1964-ig, amikor hatalmas méretű csúszás következett be (szerencsére emberéletben nem esett kár).

Ezután számos vizsgálat és szakértő segítségével megállapították a kiváltó okokat, az okok következményeit és az elhárítás lehetőségeit. Aktív és passzív védelmi lépésekkel stabilizálták a partot, külön vállalatot (Dunaújvárosi Partvédelmi Vállalat) létrehozva a feladatra. A vállalat mind a mai napig működik és teljesíti feladatát.

Mostanra a védelmi, prevenciós rendszer, amely a lakosság szemében gyönyörű közparkká, szoborparkká lényegült át, példaértékűvé vált, de továbbra is jelentős anyagi ráfordítást igényel a fenntartása és folyamatos megújítása, az elérhető városi, állami és uniós forrásokból. Szükséges fenntartani a löszhöz kapcsolódó rutint a városüzemeltetőkben, a lakosságban és a döntéshozókban is.

• IV. vízkút bemutatása és panoráma a rehabilitált területről.
• Horhosok és szerepük a víztelenítésben, a legnagyobb horhos, a környezetében kialakított szoborpark és szabadidő központ bejárása.
• Víztelenítő táró
• Vízkiviteli mű, mely a földcsuszamláskor elcsúszott 34 m-t és elforgott 12°-t, de a mai napig korrekten működik.

Találkozó: Június 19. Dunaújváros 13.30 Kerpely Hotel

A konferencia utolsó két előadása kapcsolódik a június 19-án délután a Dunaújvárostól északra 10 km-re lévő Kulcs településen bekövetkezett földcsuszamlásokhoz. Kulcsnál a Duna folyó és a magaspart közötti 3,5 km hosszú potenciálisan földcsuszamlás veszélyes szakaszon, 4 területen történt földcsuszamlás 2010-ben, amelyek részben ma is aktívan mozognak. A kutatások egyik megállapítása szerint a földcsuszamlások egyik kiváltó oka, a háttérben jelentősen megnövekvő rétegvizek szintje, az áramlási sebességük és nyomásuk a növekedése. A földcsuszamlások közül 3 területet nézünk meg.

• Deák Ferenc utca – Hullám utcai terület, ahol a 350 x 200 méteres terület mozdult meg. Az 58 házból 16 omlott össze, vagy kellett lebontani. Itt egy felszín alatti víztelenítési rendszerrel sikerült mozgásmentessé tenni a területet.
• Hajóállomás – Jelenleg is aktívan mozgó kb 100 x 50 m nagyságú terület, ahol 7 épület tolódott el közel 70 cm-t 3 hónap alatt, egyelőre sérülés mentesen.
• Sőtér sétány – Munka alatt lévő terület, ahol a többszöri beavatkozások ellenére sem sikerült megnyugtató módon stabilizálni a területet.